Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a mozgás- és táncterápiák olyan nonverbális módszerek, amelynek fő eszköze a mozgás, a spontán tánc általi önkifejezés, a verbális szinteket megelőző, testtudati munka. Két fő irányzata ismert ma Magyarországon: a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia, amely a Pszichoterápiás Tanács által akkreditált önismereti módszer, emellett pedig a szélesebb eszköztárral dolgozó, ma még nem akkreditált integrált kifejezés- és táncterápia.

A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PDMTT)

A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia eszközei a spontán mozgásban és táncban rejlő gyógyító, alkotó folyamatok, valamint a pszichoanalitikusan orientált csoportterápia eszközei, módszerei. A csoportterápiák szintje eltérő lehet, így a mozgásterápia használható az önismeret elmélyítésére és pszichoterápiás célkitűzéssel egyaránt. 

A terápia lényege

A PDMTT többféle munkamódból áll össze: a testtudati munka, a kapcsolati munka, az alkotási folyamat és az átéltek verbális feldolgozása. 

A testtudati munka alapja a testi érzések felszínre hozása, korrekciója. Testi érzéseink énünk legősibb rétegét képezik, rendszerint 2-3 éves kor előtt, azaz a preverbális korszakban kialakulnak. Éppen ezért a testélményeinkben rögzült töréseket, szorongásokat, vágyakat olykor nehéz szavakba foglalnunk. A PDMTT mozgásos részében a testi-mozgásos aktivitás és annak megfigyelése történik. A testélmények alakításával a hozzájuk kötődő tudattalan érzések, kapcsolati mintázatok is tudatosulhatnak és változhatnak.

Az egyéni és kapcsolati munka a mozgás során 2-3-4 fős és egészcsoportos közös mozgások során jelenik meg. Az egyszerű, egyéni, ún. „bemelegítő” mozgásos gyakorlatok segítik a saját testünkre való figyelést, annak érzékelését, majd a közös gyakorlatokban a másokkal való kapcsolódások során átélt testérzeteket. 

Az alkalmak során a mozgás egésze improvizatív, nem egy koreografált munka történik, hanem a saját érzések, mozdulatok jelennek meg zenére vagy akár zene nélkül. Ez az alkotási folyamat. 

A pszichodinamikus módszerből beemelt elem, az önismeret fontos eszköze: a mozgásos élmények megbeszélése, az ún. „verba kör”. Tény, hogy nem lehet minden testi érzést szavakkal kifejezni, mégis nagyon fontos a testi és verbális élményeink összekapcsolása a terápia során.

A terápia hossza és indulása

Egy tipikus pszichodinamikus mozgás és táncterápiás csoport kéthetente találkozik, egy csoportalkalom pedig ötórás. Lehetségesek hosszabb (pl. 250 órás) és rövidebb (pl. 50-100 órás) csoportfolyamatok. Az első három alkalom általában nyitott, mely során a tagok képet kapnak a munkafolyamatról, ezután a csoportok szerződést kötnek, ami azt jelenti: megbeszélik, milyen keretek között tudnak a legjobban együttműködni. Elköteleződni mindig az egész csoportfolyamatra kell.

A hosszabb csoportokat megelőzi egy személyes interjú a terapeutákkal. A demonstráció és az interjú célja, hogy mind az érdeklődők, mind a csoportvezetők megbizonyosodjanak arról, hogy a PDMTT valóban a megfelelő módszer-e a jelentkező számára. Az interjúbeszélgetés során lehetőség van megfogalmazni mindazt, amit a leendő tag céljai elérése érdekében meg szeretne változtatni. 

Milyen pszichés zavarok kezelésére alkalmazható?

A PMDTT alkalmazható szocioterápiás, önismereti és pszichoterápiás szinten.

Klinikumban általában a verbálisan nehezen megközelíthető, gátolt betegek gyógyításában van a legnagyobb jelentősége, mint például a

• pszichózisok, pszichoszomatikus kórképek,
• személyiségzavarok,
• neurotikus zavarok,
• mentálhigiéné, prevenció.

Kik végezhetnek PDMTT-t?

PDMTT-t olyan pszichológusok, segítő szakmát végző személyek vezethetnek, akik a megfelelő óraszámú önismereti rész után elvégezték a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület által indított képzést. Ennek több szintje van:

• az ún. PMDTT-csoportvezetők, akik kizárólag szupervízió (kvázi felügyelet) mellett vezethetnek személyiségfejlesztő, önismereti csoportot,
• az ún. PMDTT-módszerspecifikus csoportvezetők, akik már önállóan vezethetnek személyiségfejlesztő, önismereti csoportot,
• pszichodinamikus mozgás- és táncpszichoterapeuták, akik pszichoterápiás csoportokat vezethetnek.

Hányan vannak egy PDMTT csoportban? Milyen a csoport összetétele?

Egy hosszabb PDMTT csoportot két mozgásterapeuta vezet, a csoport optimális létszáma általában 12–18 fő. Egy önismereti felnőtt csoport összetétele nagyon változatos lehet. Minél kevertebb a tagság életkor, élethelyzet, nem, élethelyzeti problémák szempontjából, annál több tér nyílik a mindennapi életben, a hétköznapokban előforduló helyzetek, kapcsolatok reprodukálására, megértésére, újrakeretezésére.

Hogyan épül fel egy alkalom?

A csoport általában bejelentkező beszélgetéssel indul. A verbális kört követően következik a mozgásos munka, amelyet a csoportvezetők a csoport aktuális állapotához igazítanak, instrukciókkal, zenékkel segítik a résztvevőket a testtudati munkában, az improvizációs készségek fokozatos kialakításában.

A mozgásos rész után újabb beszélgetés zárja az alkalmat, amely lehetőséget ad az alkalom során megélt élmények feldolgozására, az egymásnak való visszajelzésekre, és arra is, hogy kiben-kiben összekapcsolódhassanak a hétköznapi tapasztalatok és a csoportban megélt élmények, elindulván ezzel a megértés és a változás lehetősége felé.

Szükséges-e mozgásos előképzettség? Milyen eszközök kellenek a PDMTT-hez? 

Semmiféle mozgásos előképzettség, ügyesség, fittség, fiatalság nem szükséges!

A találkozókon a vezetők által instruált feladatok, gyakorlatok során a csoporttagok a saját lelki és fizikai állapotukhoz illeszkedően tudják kialakítani improvizációs készségüket.
Javasolt puha, kényelmes, mozgásra alkalmas ruha. Általában cipő nélkül, mezítláb vagy zokniban folyik a munka.

Egyéb irányzatok: az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT)

Az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) szintén mozgás hangsúlyú, valamint egyéb művészeti elemekkel (rajzolás, festés, agyagozás, hangszerek használata, mesék alkalmazása, versírás, terápiás táncszínház stb.) dolgozó egyéni és csoport-pszichoterápiás módszer. A folyamat az egész személyiségre ható önkifejezésre, alkotásra épül. Ebből a szempontból a kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy) nemzetközi irányzatához tartozik, kiemelt hangsúlyt helyezve a mozgásra, táncra és testi élményekre.

Ez a fajta csoport jelenleg önismereti módszerként alkalmazható, klinikai alkalmazása mentális betegségekre még kidolgozás alatt áll.

Hivatkozások

http://mozgasterapia.net/

Javasolt irodalom

Szőnyi Gábor, Füredi János: A pszichoterápia tankönyve

Németh Attila: A pszichiátria rövidített tankönyve

A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület hivatalos honlapja (ld. fent)