Mozgás- és táncterápiák

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a mozgás- és táncterápiák olyan nonverbális módszerek, amelynek fő eszköze a mozgás, a spontán tánc általi önkifejezés, a verbális szinteket megelőző, testtudati munka. Két fő irányzata ismert ma Magyarországon: a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia, amely a Pszichoterápiás Tanács által akkreditált önismereti módszer, emellett pedig a szélesebb eszköztárral dolgozó, ma még nem akkreditált integrált kifejezés- és táncterápia.

A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PDMTT)

A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia eszközei a spontán mozgásban és táncban rejlő gyógyító, alkotó folyamatok, valamint a pszichoanalitikusan orientált csoportterápia eszközei, módszerei. A csoportterápiák szintje eltérő lehet, így a mozgásterápia használható az önismeret elmélyítésére és pszichoterápiás célkitűzéssel egyaránt. 


A terápia lényege

A PDMTT többféle munkamódból áll össze: a testtudati munka, a kapcsolati munka, az alkotási folyamat és az átéltek verbális feldolgozása

A testtudati munka alapja a testi érzések felszínre hozása, korrekciója. Testi érzéseink énünk legősibb rétegét képezik, rendszerint 2-3 éves kor előtt, azaz a preverbális korszakban kialakulnak. Éppen ezért a testélményeinkben rögzült töréseket, szorongásokat, vágyakat olykor nehéz szavakba foglalnunk. A PDMTT mozgásos részében a testi-mozgásos aktivitás és annak megfigyelése történik. A testélmények alakításával a hozzájuk kötődő tudattalan érzések, kapcsolati mintázatok is tudatosulhatnak és változhatnak.

Az egyéni és kapcsolati munka a mozgás során 2-3-4 fős és egészcsoportos közös mozgások során jelenik meg. Az egyszerű, egyéni, ún. „bemelegítő” mozgásos gyakorlatok segítik a saját testünkre való figyelést, annak érzékelését, majd a közös gyakorlatokban a másokkal való kapcsolódások során átélt testérzeteket. 

Az alkalmak során a mozgás egésze improvizatív, nem egy koreografált munka történik, hanem a saját érzések, mozdulatok jelennek meg zenére vagy akár zene nélkül. Ez az alkotási folyamat

A pszichodinamikus módszerből beemelt elem, az önismeret fontos eszköze: a mozgásos élmények megbeszélése, az ún. „verba kör”. Tény, hogy nem lehet minden testi érzést szavakkal kifejezni, mégis nagyon fontos a testi és verbális élményeink összekapcsolása a terápia során.

A terápia hossza és indulása

Egy tipikus pszichodinamikus mozgás és táncterápiás csoport kéthetente találkozik, egy csoportalkalom pedig ötórás. Lehetségesek hosszabb (pl. 250 órás) és rövidebb (pl. 50-100 órás) csoportfolyamatok. Az első három alkalom általában nyitott, mely során a tagok képet kapnak a munkafolyamatról, ezután a csoportok szerződést kötnek, ami azt jelenti: megbeszélik, milyen keretek között tudnak a legjobban együttműködni. Elköteleződni mindig az egész csoportfolyamatra kell.

A hosszabb csoportokat megelőzi egy személyes interjú a terapeutákkal. A demonstráció és az interjú célja, hogy mind az érdeklődők, mind a csoportvezetők megbizonyosodjanak arról, hogy a PDMTT valóban a megfelelő módszer-e a jelentkező számára. Az interjúbeszélgetés során lehetőség van megfogalmazni mindazt, amit a leendő tag céljai elérése érdekében meg szeretne változtatni. 

Milyen pszichés zavarok kezelésére alkalmazható?

A PMDTT alkalmazható szocioterápiás, önismereti és pszichoterápiás szinten.

Klinikumban általában a verbálisan nehezen megközelíthető, gátolt betegek gyógyításában van a legnagyobb jelentősége, mint például a

  • pszichózisok, pszichoszomatikus kórképek,
  • személyiségzavarok,
  • neurotikus zavarok,
  • mentálhigiéné, prevenció.

Kik végezhetnek PDMTT-t?

PDMTT-t olyan pszichológusok, segítő szakmát végző személyek vezethetnek, akik a megfelelő óraszámú önismereti rész után elvégezték a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület által indított képzést. Ennek több szintje van:

  • az ún. PMDTT-csoportvezetők, akik kizárólag szupervízió (kvázi felügyelet) mellett vezethetnek személyiségfejlesztő, önismereti csoportot,
  • az ún. PMDTT-módszerspecifikus csoportvezetők, akik már önállóan vezethetnek személyiségfejlesztő, önismereti csoportot,
  • pszichodinamikus mozgás- és táncpszichoterapeuták, akik pszichoterápiás csoportokat vezethetnek.


Hányan vannak egy PDMTT csoportban? Milyen a csoport összetétele?

Egy hosszabb PDMTT csoportot két mozgásterapeuta vezet, a csoport optimális létszáma általában 12–18 fő. Egy önismereti felnőtt csoport összetétele nagyon változatos lehet. Minél kevertebb a tagság életkor, élethelyzet, nem, élethelyzeti problémák szempontjából, annál több tér nyílik a mindennapi életben, a hétköznapokban előforduló helyzetek, kapcsolatok reprodukálására, megértésére, újrakeretezésére.

Hogyan épül fel egy alkalom?

A csoport általában bejelentkező beszélgetéssel indul. A verbális kört követően következik a mozgásos munka, amelyet a csoportvezetők a csoport aktuális állapotához igazítanak, instrukciókkal, zenékkel segítik a résztvevőket a testtudati munkában, az improvizációs készségek fokozatos kialakításában.

A mozgásos rész után újabb beszélgetés zárja az alkalmat, amely lehetőséget ad az alkalom során megélt élmények feldolgozására, az egymásnak való visszajelzésekre, és arra is, hogy kiben-kiben összekapcsolódhassanak a hétköznapi tapasztalatok és a csoportban megélt élmények, elindulván ezzel a megértés és a változás lehetősége felé.


Szükséges-e mozgásos előképzettség? Milyen eszközök kellenek a PDMTT-hez? 

Semmiféle mozgásos előképzettség, ügyesség, fittség, fiatalság nem szükséges!

A találkozókon a vezetők által instruált feladatok, gyakorlatok során a csoporttagok a saját lelki és fizikai állapotukhoz illeszkedően tudják kialakítani improvizációs készségüket.
Javasolt puha, kényelmes, mozgásra alkalmas ruha. Általában cipő nélkül, mezítláb vagy zokniban folyik a munka.

Egyéb irányzatok: az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT)

Az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) szintén mozgás hangsúlyú, valamint egyéb művészeti elemekkel (rajzolás, festés, agyagozás, hangszerek használata, mesék alkalmazása, versírás, terápiás táncszínház stb.) dolgozó egyéni és csoport-pszichoterápiás módszer. A folyamat az egész személyiségre ható önkifejezésre, alkotásra épül. Ebből a szempontból a kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy) nemzetközi irányzatához tartozik, kiemelt hangsúlyt helyezve a mozgásra, táncra és testi élményekre.

Ez a fajta csoport jelenleg önismereti módszerként alkalmazható, klinikai alkalmazása mentális betegségekre még kidolgozás alatt áll.

Hivatkozások

http://mozgasterapia.net/

Javasolt irodalom

Szőnyi Gábor, Füredi János: A pszichoterápia tankönyve

Németh Attila: A pszichiátria rövidített tankönyve

A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület hivatalos honlapja (ld. fent)

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Pszichoanalízis

A pszichoanalízis alapjait Sigmund Freud bécsi orvos fektette le a XIX. század végén, a XX. század elején. A pszichoanalízis egyszerre elmélet az emberi elméről és terápiás gyakorlat. Freud elméletét és módszerét a pszichoanalitikusok a mai napig fejlesztik. A pszichoanalízis négyféleképpen alkalmazható: 1) elméletként az elme

Tovább olvasom »

Az öngyilkosság mint érzelemvezérelt, nem racionális cselekedet

Az alábbiakban az öngyilkosság, az öngyilkossági krízis állapot különböző megközelítéseiről (pszichiátriai, biológiai, pszichológiai) olvashat. Lelki fájdalom Az akut öngyilkossági krízis legtöbbször az “énünket” alapjaiban fenyegető élmény eredményeként alakul ki. Intenzív lelki vagy mentális fájdalom jellemzi ezt az állapotot, amely rosszabb lehet bármilyen szélsőséges fizikai fájdalomnál.

Tovább olvasom »

Viselkedésterápia

A viselkedésterápia olyan módszerek együttese, amelyek az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarok megszüntetését célozzák. Ennek érdekében kontrollálják az egyén környezetét, továbbá arra törekszenek, hogy az egyén szert tegyen önnön viselkedése és annak következményei fölötti uralomra.

Tovább olvasom »