A dialektikus viselkedésterápia (angolul: dialectical behaviortherapy, DBT) speciálisan borderline (érzelmileg labilis) személyiségűek részére kidolgozott terápia. Az egyéni pszichoterápiát és csoportos pszichoszociális készségfejlesztést kombináló DBT-t Marsha M. Linehan amerikai pszichológus dolgozta ki. Célja az érintett személyek legsúlyosabb mindennapos problémáinak viszonylag gyors és hatékony enyhítése. Ezt szolgálja az ellentétes érzelmek és késztetések ún. „dialektikus” egységként való kezelése, valamint a hiányos vagy sérült lelki készségek 4 készségblokkban történő fejlesztése.
A DBT-ben nagy hangsúly kerül nagyfokú feszültségből, indulatból, bűntudatérzésből, ürességérzésből eredő önsértő, önkárosító viselkedésformák csillapítására. A teljes terápia, de kifejezetten annak egyik specifikus (4.) modulja a krízishelyzetek – mint pl. az öngyilkos viselkedés vagy önsértés – kezelésére fókuszál. Bár a DBT-t kifejezzen borderline személyiségek részére dolgozták ki, egyéb indulatkezelési, krónikus hangulat vagy érzelmi labilitás, tartós kapcsolati problémák esetén is alkalmazható.
A megjelenése idejében a DBT volt az első, klinikai vizsgálatokkal is igazolt hatékony terápia borderline személyiségű betegek kezelésében. A DBT elméleti alapját átfogó biopszichoszociális és dialektikus megközelítés adja.
A terápia felépítése, hossza
A terápia összetettségét tekintve feltételként szabja meg a párhuzamos egyéni pszichoterápiában való részvételt, ám nem határozza meg annak formáját, módszerspecifikus mivoltát. Ezen kívül sor kerül csoportterápiás ülésekre, melyek célja a különböző érzelemszabályozási, interperszonális és feszültségtűrő készségek elsajátítása, gyakorlása, fejlesztése. A csoportok általában 5-10 fővel működnek, az ülések gyakorisága heti egy alkalom. A csoportot két terapeuta vezeti. Ezen kívül a DBT – sok más módszertől eltérően – felkínál telefonos segítségnyújtást, mely során a csoporttagok szükség esetén telefonon felhívhatják a csoportvezetőket. Ez előre meghatározott keretek között zajlik, melyről a csoportvezetők tájékoztatják a résztvevőket.
A már említett modulok egyenként körülbelül 6-8 hétig tartanak, a heti egy ülés időtartama 2,5 óra (egy szünettel). Ebből adódóan a terápia hossza változó lehet, általában 1-1,5 évet vesz igénybe mind az egyéni terápiát, mind a készségfejlesztő csoportterápiás üléseket tekintve.
A terápia lényege
A négy blokk különböző készségterületek fejlesztését célozza meg, számos gyakorlat segítségével: A modulok (1) a belső élmények ítélkezésmentes tudatosítását (tudatos belső figyelem), (2) a társas kommunikáció hatékonyságának növelését, (3) az érzelemszabályozás javítását, valamint (4) a feszültségtűrés és kríziskezelés képességének fejlesztését célozzák.
- Tudatos belső figyelem – meditációs készségek
A tudatos belső figyelem (mindfullness) gyakorlása segíti az erős és hirtelen változó érzelmi állapot elfogadását, tolerálását. A gyakorlatok alapját a Buddhista zen meditáció (zazen) adja, ugyanakkor a terápia során tanított tudatos belső figyelem gyakorlatoknak nem része semmilyen vallási vagy metafizikai szemlélet. Ez a modul jelenti a terápia alapját, erre épül a következő három blokk, ugyanis az érzelmek, gondolatok ítélkezésmentes megfigyelése, elfogadása szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk szabályozni a kapcsolatainkra és a magunkra nézve romboló érzelmeinket.
- Interperszonális hatékonyság
A megfigyelés, önmegfigyelés képességének elsajátítása után kezdődhet el a munka a személyközi kapcsolatok szabályozásának érdekében. Ehhez három eszközt nyújt a második modul. A célhatékonyság fejlesztése során olyan kérdéseken dolgozik a páciens, mint például „Egy kapcsolatban mit szeretnék elérni? Milyen változást, eredményt szeretnék elérni? Mit kell tennem ennek érdekében?” A kapcsolati hatékonyság esetén a kérdések a következők: „Mit szeretnék, hogyan viszonyuljon hozzám a másik fél az interakciót követően? Mit kell tennem, hogy változzon, jobb legyen, vagy maradjon ilyen ez a kapcsolat?” Az önbecsülési hatékonyság komponense ismét magára a személyre koncentrál: „Hogy akarok érezni magam iránt az interakciót követően? Mit kell tennem (mondanom), hogy így érezzek?” Sokszor számos tényező akadályozhatja ezeket a komponenseket, így a terápiás ülések során az esetleges akadályozó tényezők sorra vételére, tudatosítására is sor kerül.
- Érzelemszabályozás
Borderline személyiségzavar esetén, vagy szuicid pácienseknél gyakran előforduló probléma az érzelmi labilitás és az érzelmek heves, intenzív megélése. Gyakran megjelenik a düh, erős frusztráció, lehangoltság vagy szorongás. Épp ezért az érzelemszabályozás fejlesztése igen hasznos a terápia során. Ide tartozó eszközök az érzelmi sérülékenység csökkentése, a kompetens cselekvés, a pozitív érzelmek fokozása, vagy például az aktuális érzelmekkel ellentétes cselekvések gyakorlása.
- Feszültségtűrés és kríziskezelés
Ez a blokk olyan gyakorlatokat, technikákat tartalmaz, amelyek a nagy fokú, a személy számára már-már elviselhetetlennek tűnő, a fenti blokkok technikáival már nem kezelhető erős negatív érzelmek, feszültség kezelésére szolgálnak. Elsődleges céljuk az, hogy alkalmazásuk által a páciens az önsértést, ill. a saját és környezete számára romboló viselkedésformát elkerülje, valamint képes legyen elviselni és túlélni a kríziseket. Ezek a technikák akkor kerülnek előtérbe, amikor a fájdalom intenzív, azonban a jelen helyzetet nem tudjuk megváltoztatni, ill. a fájdalmas érzéseket nincs időnk, módunk megérteni, hogy változtassunk rajtuk.
A blokkok részletes gyakorlatairól bővebben a Wikipedián olvashat.
Indikáció
A dinamikus viselkedésterápia első és legjelentősebb célcsoportja a borderline személyiségzavarban szenvedők köre. Emellett alkalmazható öngyilkos, önsértő viselkedés megjelenése esetén más diagnózisok mellett is. A DBT-t a következő állapotoknál alkalmazzák leginkább:
- borderline személyiségzavar
- öngyilkos, önsértő viselkedésformák
- traumás agysérülés
- evészavarok
- hangulatzavarok
A DBT hatékonysága
Egy 2010-ben publikált metaanalízisben a DBT hatékonyságát vizsgálták borderline betegek kezelésében, ahol a terápia közepes hatásméretét állapították meg az öngyilkos és az önsértő viselkedésformák mérséklésében. A betegek átlag 27%-a szakítja meg (drop out) a terápiát annak tervezett vége előtt. Egyelőre nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok a DBT és más, borderline-specifikus pszichoterápiák hatékonyságának összehasonlításáról.
A DBT elérhetősége Magyarországon
Ambuláns (járóbeteg) DBT csoportok jelenleg is folyamatosan indulnak a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítványnál. Pszichoterápiás rehabilitáció keretében a Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztályon (fekvőbeteg ellátásban) a DBT része a terápiás palettának.A DBT két alapműve magyar nyelven is hozzáférhető már: a módszer elméleti és gyakorlati alapjait bemutató kézikönyv A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája, valamint a készségfejlesztő gyakorlatokat tartalmazó Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez című kézikönyvek formájában.
