A pszichiáterek orvosok, akik orvosi egyetemen szereztek diplomát és pszichiátria szakvizsgát tettek. Ők részben úgy tekintenek a mentális betegségekre, mint az agy kémiai zavarára, és gyakran gyógyszeres terápiát javasolnak. A pszichológusok pszichológiai egyetemi szakot végeztek. A pszichológusok egy kisebb része az alapszak MA diploma megszerzését követően további tanulmányokat folytat, és négy éves klinikai szakpszichológia képzésen vesz részt, szakvizsgát tesz.
A pszichiátereknek és pszichológusoknak alapvető segítői készségekkel kell rendelkezniük. De érdemes különbséget tenni soraikban is azok között, akik a fenti szakképzéseken túl további szervezett, formális keretek között elsajátítanak valamilyen pszichoterápiás módszert (pl. pszichoanalitikusan orientált módszer, kognitív és viselkedésterápiás módszer, hipnózis, stb.), illetve azok között, akik a szakvizsga megszerzését követően nem tanulnak további módszereket, nem szereznek pszichoterapeuta képesítést.
Bizonyos kevésbé intenzív pszichoterápiák és a tanácsadás között nincs markáns különbség. A tanácsadás fókusza inkább valamilyen aktuális külső nehézség feloldása, és a kliens problémamegoldó készségeinek fejlesztése. Az ilyesfajta munka heti vagy kétheti gyakoriságú, és jellemzően rövidebb távú. A legtöbb tanácsadó szakember rövidebb és kevésbé intenzív képzésben részesült, mint a pszichoterapeuták többsége.
Pszichoterapeuta második szakvizsga, Magyarországon valamilyen szakorvosi vagy klinikai szakpszichológusi végzettséggel lehet letenni. A tanácsadók végzettségüket tekintve többféle helyről jöhetnek, tanácsadó nem kizárólag orvosi vagy pszichológusi előképzettséggel rendelkező valaki lehet.
A pszichoterapeuta valóban fontos személlyé válik a közös munka során a kliens életében, különösen, ha egy hosszabb, feltáró jellegű terápiáról van szó (pl. pszichoanalitikus), és nem egy rövidebb terápiáról (pl. kognitív terápia).
Ugyanakkor az emberek általában akkor keresnek terápiás segítséget, amikor a dolgok tartósan, visszatérően rosszra fordulnak az életükben. Ilyenkor a szabadságérzetüket, spontaneitásukat jelentősen csökkenti az, ahogy dolgoznak, családi életük és kapcsolataik is akadozhatnak, a régi, jól ismert köröket futhatják ezeken területeken.
Ha pszichoterápiát kezd valaki, akkor egy intenzív, fontos és akár hosszabb ideig tartó kapcsolatot is kezd. De mindennek a végső célja az, hogy az illető függetlenebbnek élje majd meg magát, gondolkodása, érzései, viselkedése tudattalan mintáitól szabadabb legyen.
Ha a pszichoterápia, melyben részt vesz, soha véget nem érőnek tűnik az Ön számára, akkor érdemes alaposabban utánajárni, mi lehet ennek az oka. A társadalombiztosítás által finanszírozott terápiák eleve előre megszabott idejűek, limitáltak. Ha lehetősége van magánúton egy időben nem kötött, nyílt végű terápiába járni, akkor a terápiás folyamatnak természetszerűleg érezheti az elejét, közepét, végét. Ha pedig a terápiás folyamat időben nyitott, akkor előreláthatólag inkább évekig, mint hónapokig fog tartani. Általában a terapeuta és a páciens is érzik, hogy mikor jött el az idő a lezárásra, és megbeszélnek egy konkrét időpontot, amikor befejezik a terápiát.
Ez nem azt jelenti, hogy könnyű elválni valakitől, akivel ilyen intenzíven dolgoztunk együtt, és akivel idő közben szoros kapcsolat alakul ki. Ám a terápia befejezése és annak meggyászolása szintén fontos részei a folyamatnak.
A terapeuta óradíját számos tényező befolyásolhatja. Ezek közül a két legobjektívebb a heti ülésszám (kéthetenkénti, heti egy vagy heti több ülés) és a terápia hossza (néhány alkalmas konzultáció, 15-20 alkalmas rövid terápia vagy akár évekig tartó hosszú távú terápia). Egyéb tényezők befolyása nagyon változó, egyéni.
Ha heti egy alkalommal jár valaki terápiába, akkor valószínű, hogy 8.000 és 15.000 forint közt mozog az óradíj, de van, hogy akár jelentősen magasabb. De a 15.000 forint feletti óradíj jelenleg (2022-ben) magasnak számít.
A legintenzívebb és leghosszabb pszichoterápia, a pszichoanalízis esetében — ami heti 3-4 ülést jelent — a pszichoanalitikus terapeuta alkalmanként jellemzően 7.000 és 10.000 forint közötti összeget fog kérni, és egy évben negyven héten át folyik a terápia. Ez évi durván 1-1,5 millió forintot jelent, több, akár 4-6 éven keresztül. Vannak, akiknek ez nem tűnik soknak, könnyedén megengedhetnek maguknak egy ilyen kiadást, de sokak számára nagyon nagy teher vagy egyenesen lehetetlen ennyi pénzt áldozni terápiára.
Azt is érdemes tudni, hogy sajnos az óradíj mértéke a terapeuta tapasztalatának és készségeinek nem feltétlenül jó jelzője. Sokféle terapeuta dolgozik, sokféle szakmai háttérrel, tapasztalattal, képzettséggel, és jelenleg a pszichoterápia mint szakmai tevékenység kevéssé szabályozott és ellenőrzött. A terapeuta kiválasztásakor ezért javasolt körültekintően eljárni, és érdemes rákérdezni, hogy hol és miben képződött a szakember, és mióta dolgozik terapeutaként.
A terápia óradíja azonban mindig megállapodás kérdése, a páciens és a terapeuta a terápia kezdetén tisztázzák azt, és e megállapodásuk a terápia folyamata során újra tárgyalható.
A nem szakpszichoterápiát (hanem pl. tanácsadást, konzultációt, pszichés támogatást) végző szakemberek óradíjai is a fentiekhez hasonlóan alakulnak, és hasonló tényezők befolyásolják azokat is.
A pszichoterapeutája fontos szereplője lesz az Ön életének, és vele kapcsolatban erős pozitív és negatív érzései is lehetnek majd. A terapeutája sok mindent megtud majd Önről, míg Ön viszonylag keveset vagy akár semmit sem fog megtudni őróla. Ez az egyoldalúság, aszimmetria a pszichoterápia normális jellemzője, ugyanakkor a terapeuta részéről megalapozott készségekre és integritásra van szükség ahhoz, hogy erőteljes és felelősségteljes pozícióját ne használja ki semmilyen formában sem.
A terápiára jellemző aszimmetrikus kapcsolati felállás teszi különösen fontossá azt, hogy a terapeuták alapos és megfelelően hosszú kiképzésben, és munkájuk során folyamatos szakmai képzéseken, esetmegbeszéléseken (szupervíziókon) vegyenek részt.
Mivel Magyarországon nem minden terapeutát vagy terápiás jellegű tevékenységet folytatót kötelez törvény arra, hogy kamarához (Magyar Orvosi Kamara) tartozzon, illetve nem mindegyik terapeuta része olyan szervezetnek (pl. Magyar Viselkedés és Kognitív Terápiás Egyesület, Magyar Pszichoanalitikus Egyesület stb.), amely szigorú etikai és szakmai képzési szabályokkal rendelkezik, ezért a terapeuta kiválasztásakor legyen nagyon körültekintő.
De még egy neves és megbízható szakmai csoporthoz, egyesülethez való tartozás, vagy a pszichoterapeuta szaknévsorban való szereplés mellett is, sajnos, időről időre előfordulnak határátlépések, mint bármilyen más szakmában. Vannak terapeuták, akik egész egyszerűen nem olyan jók a munkájukban. A terapeuták egy kicsiny része pedig sajnos viselkedhet etikátlanul, szexuálisan vagy más módon kihasználva pácienseit.
Amennyiben az az érzése, hogy valami nincs rendben a pszichoterápiájával, akkor az első ember, akivel beszéljen aggályairól, az maga a terapeutája. Ez hasznos lehet a közös munka szempontjából és eredményezheti a probléma feloldását. De ha nem elégedett azzal, ahogyan a terapeutája viszonyul az Ön aggodalmaihoz, kételyei továbbra is fennállnak, akkor feltétlenül beszéljen mással, például egy közeli barátjával. Továbbá ajánlott, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a szervezettel is, amelynek a terapeutája a tagja, pl. a Magyar Pszichiátriai Társaság, Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Orvosi Kamara vagy egyéb, pszichoterápiás módszert képviselő egyesület. A megfelelő társaság tájékoztatja majd Önt a panasztétel lehetséges módjairól.
Számos kutatási eredmény alapján általánosságban azt lehet mondani, hogy egy megfelelően képzett terapeuta sok ember számára, sokféle probléma esetén hatékony terápiát tud nyújtani. A hosszabb távú terápiák hatása hosszabb távon tartósabbnak bizonyul, mint a rövid távúaké. A pszichés zavarok kezelésére kidolgozott terápiás eljárások és a testi betegségek kezelési módszereinek tudományos igényű hatékonyságvizsgálata nagyon hasonló elveken működik. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) Klinikai Pszichológia szekciója (12. divízió) komoly erőfeszítéseket tesz abban az irányban, hogy összegyűjtse és szigorú kritériumok alapján értékelje a pszichés kezelési módokra vonatkozó tudományos kutatási bizonyítékokat.
Ahogy a szomatikus orvoslásban, úgy a pszichés zavarok kezelése esetében is az evidencia alapú orvoslás (evidence based medicine, EBM) és az evidencia alapú gyakorlat (evidence-based practice) elvei alapján történik a különböző kutatások értékelése (APA Presidential Task Force on Evidence-Based Practice, 2006).
Nem, biztosan nem. A kliens/páciens motivációja, a terapeuta elkötelezettsége és maga a terápiás kapcsolat mind-mind olyan tényezők, amelyek jelentősen hozzájárulnak a módszer hatékonyságához.
Nem. Zajlik egy egészséges szakmai vita arról, hogy mi tekinthető tudományos bizonyítéknak, és, hogy mely módszereket, kezelési eljárásokat támaszt alá megfelelő mennyiségű és minőségű kutatási eredmény. Arról is folyik vita, hogy lehet-e egyáltalán mérni a pszichés kezelések hatékonyságát, illetve, hogy ha mérünk valamit, akkor pontosan mit is mérünk. Néhány fontos szempont e téma kapcsán:
Ha öngyilkossági gondolatai vannak, hívja a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot.
Ha öngyilkossági szándéka van, hívja a 112-t!
A pszichiátriai gondozók országos listáját és térképét itt találja.
Alapítvány az Öngyilkosság Ellen
Adószám:
18696626-1-13
Bankszámlaszám:
11714006-20412733
A depresszió és más pszichiátriai zavarok diagnózisa és kezelése szakirányú egészségügyi képzettséget igényel. Az ezen a weboldalon olvasható információk az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen szakembereinek a véleményét tükrözik és kizárólag tájékoztató, edukatív célt szolgálnak. Nem helyettesítik a szakember (pszichiáter, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, háziorvos) által elvégzett diagnózisalkotást vagy bármilyen pszichiátriai zavar, egészségügyi probléma kezelését. Amennyiben az itt olvasottak alapján felmerül a gyanúja annak, hogy Ön vagy egyik ismerőse depressziós lehet, kérjük, keressen fel egy szakembert.
