Az öngyilkosság mint érzelemvezérelt, nem racionális cselekedet

Az alábbiakban az öngyilkosság, az öngyilkossági krízis állapot különböző megközelítéseiről (pszichiátriai, biológiai, pszichológiai) olvashat.

Lelki fájdalom

Az akut öngyilkossági krízis legtöbbször az “énünket” alapjaiban fenyegető élmény eredményeként alakul ki. Intenzív lelki vagy mentális fájdalom jellemzi ezt az állapotot, amely rosszabb lehet bármilyen szélsőséges fizikai fájdalomnál. Bennünket érő negatív élmények válthatják ki, pl. egy kapcsolat megszűnése vagy egy társ elvesztésének a veszélye, egy kudarcélmény vagy egy fontos életcél elvesztése.

A helyzet akkor válik veszélyessé, amikor elkezdjük hibáztatni, gyűlölni vagy elutasítani magunkat, vagyis amikor önmagunk ellen fordulunk. Ha nem látunk kiutat ezekből a fájdalmas helyzetekből, bekapcsolhat egy riasztó, amit már nehéz kontrollálni.  Öngyilkosságot megkísérlők gyakran arról számolnak be utólag, hogy “nem voltak önmaguk, önkívületi állapotban cselekedtek és eltávolodtak fizikai testüktől, nem éreztek fájdalmat”. Ezt a kritikus lelkiállapotot disszociációnak nevezzük, ami a saját magunk normális észlelésének zavarát jelenti. Ilyen állapotban gyakorlatilag lehetetlen gondolkodni és racionálisan cselekedni. Az ember elveszti a hitét abban, hogy a vészhelyzet és az intenzív fájdalom elmúlhat.

Az érzelmi agy és a racionális agy

A legújabb agykutatások segítségével most már kezdjük jobban érteni, mi is történik az emberek agyában az öngyilkossági krízis állapotában. Normális állapotban a viselkedésünk két agyterület harmonikus működésének eredménye: az egyik rész az érzelmi agy, amely lényegében az agy limbikus rendszernek nevezett részében található, a másik, a racionális rész pedig a homloklebenyben helyezkedik el (az agy “vezérlő” rendszerének is nevezik e részt). A limbikus rendszer és különösen az itt található amygdala az agy azon része, amely a veszélyt jelentő helyzetek felismeréséért és a gyors viselkedéses válaszért felelős. A fenyegető helyzetek akut stresszreakciót váltanak ki, amely következtében adrenalin szabadul fel a vérben. Ezt “üss-vagy-fuss” állapotnak nevezik, és olyan viselkedéses minták tartoznak ide, amelyeket az állatoknál is megfigyelhetünk. A megnövekedett stresszhormonszint (adrenalin és kortizol) drasztikusan csökkenti a homloklebenykéreg működését, vagyis az agynak azon részét, amely felelős a problémamegoldásért, tervezésért és a saját élettörténetünkön alapuló racionális gondolkodásért. Érzelmi stressz hatása alatt ezek a funkciók nem működnek.

Az önsértő viselkedés elraktározódik az agyban

Ha egyszer átélünk egy öngyilkossági krízist, különösen egy öngyilkossági kísérletet, akkor ez a szokásostól eltérő, érzelmileg megterhelő traumatikus élmény elraktározódik az agyban úgynevezett öngyilkos-működésmódként. Az öngyilkos-működésmód egy olyan állapot, amelyet az agy gondolati-érzelmi-viselkedéses reakcióként tanul meg és raktároz el speciális, szokatlan helyzetek kezelésére. Ez azt jelenti, hogy hasonló helyzetekben képes újra aktiválódni. Mentális fájdalom átélésekor ily módon könnyen hozzáférhető viselkedési módként áll rendelkezésre az öngyilkosság. Nem meglepő tehát, hogy egy korábbi kísérlet a későbbi öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet legfőbb rizikófaktora. Sajnos e veszély éveken át fennáll. Ezért kulcsfontosságú a jövőbeni krízishelyzetek kezelésére hatékony megküzdési stratégiák kidolgozása. ​

Az öngyilkossági rizikót növelő tényezők

A gyermekkori traumatikus élmények érzelmileg fenyegető helyzetekben fokozzák a felnőttkorban a kontrollálatlan stresszválaszok megjelenését, és ezzel növelik az öngyilkosság rizikóját. Ilyen korai trauma lehet a szexuális és fizikai bántalmazás vagy elhanyagolás, családon belüli erőszak, érzelmi mellőzés és szeparáció. Ezek jellemzően olyan élmények, amelyek már gyermek- és serdülőkorban is lelki fájdalomhoz kapcsolódnak és maradandó nyomot hagynak maguk után. Mivel az agy frontális kérge kora felnőttkorra érik meg, a serdülők agya különösen ki van téve az indulatoknak és az agressziónak, amelyek pedig növelik az öngyilkosság esélyét

Depresszió 

A depresszió a befejezett öngyilkosság egyik legfontosabb rizikótényezője. A depresszióban szenvedők szégyellik és hibáztatják magukat állapotukért, amelynek javulását illetően reményvesztettek. Ilyen lelkiállapotban nehéz segítséget kérniük és a szokásos én-érzés elvesztésének élményéről beszélniük. Gyakoriak náluk az öngyilkossági gondolatok, amelyekről legtöbbször nem beszélnek mással.

A sokszor érzelmileg megterhelő élmények következményeként jelentkező depresszióban a normál agyi funkciók megváltoznak, és ez az állapot akaraterővel nem győzhető le. Az agykéreg elülső felében az idegsejtek aktivitása csökken, a problémamegoldási készségek sérülnek, és saját magunk észlelése negatív irányba tolódik (“Vesztes vagyok, teher vagyok a családom számára, a dolgok sosem fordulnak jobbra”). Mindez odáig vezethet, hogy az öngyilkosság tűnhet az egyetlen megoldásnak. Ezért rendkívül fontos, hogy felismerjük a depresszió tüneteit, és nyíltan tudjunk beszélni az öngyilkossági gondolatokról. A pszichiáterek és pszichológusok tudják, hogy a depresszió sikeresen kezelhető, és az állapot javulása végén az öngyilkossági késztetések eltűnnek.

Mi a teendő öngyilkossági krízis esetén?

Egyénenként változik és sok tényezőtől függ, hogy miként is kezeljük érzelmi kríziseinket. Sokan képesek megküzdeni a lelki fájdalommal, mert megtanultak bízni abban, hogy a látszólag elviselhetetlen állapot nem fog örökké tartani. Az is lehet, hogy az agyuk hatékonyabban képes kezelni az extrém stresszhelyzeteket. Ugyanakkor a legtöbb ember számára fontos krízis esetén segítséget kérni olyasvalakitől, akiben megbízik és akivel megbeszélheti  érzelmeit, gondolatait. Ha valaki korábban már kísérelt meg öngyilkosságot, akkor kimondottan fontos, hogy felismerje a korai figyelmeztető jeleket és az előtt lépjen, mielőtt beindul az öngyilkos-működésmód, ahol az indulatok és a negatív érzelmek átveszik az irányítást. Öngyilkossági kísérlet után fontos egy személyre szabott biztonsági stratégia kidolgozása, amely segít megelőzni a valóságészlelés veszélyes mértékű elvesztését és ezáltal csökkenti az öngyilkossági rizikót. E stratégia tartalmazhat olyan tevékenységeket, amelyek átsegítenek a beszűkült állapoton (pl. kutyasétáltatás, a szomszéd meglátogatása, bevásárlás), de mindenképpen tartalmazza azoknak a személyeknek a nevét és elérhetőségét, akikhez segítségért fordulhat az illető. Ezek lehetnek családtagok, barátok, lehet a lelki elsősegély telefonszáma, vagy egy olyan egészségügyi szakember elérhetősége (pl. háziorvos, pszichiáter, pszichológus stb.), aki megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezik egy akut öngyilkossági krízis kezelésére.

 Forrás: K. Michael, A. Gysin-Mailart (2015) Attempted Suicide Short Intervention Program (ASSIP) alapján fordította Bérdi Márk

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Mentalizáció

A mentalizáció fogalma többek közt Peter Fonagy magyar származású brit analitikus nevéhez fűződik, aki a sikeres, egészséges fejlődést befolyásoló tényezők közé sorolja és az érzelemszabályozás mellett kiemelkedően fontos képességként emeli ki a mentalizációt. A mentalizáció azt jelenti, hogy tudatában vagyunk önmagunk és mások mentális állapotainak.

Tovább olvasom »

Mi az a major depresszió?

Prof. Dr. Rihmer Zoltán betegtájékoztatója A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben betegség, amelynek kapcsán konkrét tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy a diagnózist lehessen megállapítani. A

Tovább olvasom »

Lelki segítségnyújtás a menekülteknek

Az ukrajnai válsághelyzetben a budapesti Péterfy Kórház Krízisintervenciós Ambulanciájának pszichológusai és pszichiáterei ingyenes krízisintervenciós beszélgetést (magyar és angol nyelven), szükség esetén orvosi segítséget, krízisintervenciós osztályos ellátást nyújtanak a menekülőknek! Jelentkezés telefonon: +3670 934 1051 (hívható H-P: 9:00-15:00) email-en: intervencio@peterfykh.hu Címünk: Budapest, 1074. Alsóerdősor u. 7.

Tovább olvasom »