Prof. Dr. Rihmer Zoltán betegtájékoztatója alapján

​A bipoláris (más néven mániás-depressziós) betegség a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási zavara, amely kifejezett (kóros) hullámzásokhoz vezet a hangulati élet, a pszichés és testi energiák, a gondolkodási folyamatok, valamint a közösségi alkalmazkodás terén. Az egészséges emberekre jellemző, többnyire külső okok által kiváltott kisebb hangulati ingadozásokkal szemben a bipoláris betegeknél ezek a hullámzások a különböző intenzitású mániás és depressziós epizódok formájában jelentkeznek, és többnyire olyan súlyosak, hogy sok panaszt, szenvedést és nem utolsósorban anyagi terhet jelentenek mind a beteg, mind közvetlen környezete, illetve az egész társadalom számára.

A mániás epizód tünetei:

• kifejezetten felfokozott energia, aktivitás, ill. nyugtalanság,
• kórosan emelkedett, indokolatlanul euforikus hangulat,
• kifejezett ingerlékenység,
• felgyorsult, csapongó gondolkodás, rohanó, gyakran a megszokottnál lényegesen hangosabb beszéd,
• csökkent alvásigény (napi 2-4 óra vagy még kevesebb alvás)
• kórosan (irreálisan) felfokozott önértékelés,
• felfokozott szexuális késztetés, promiszkuitás, felelőtlen szexuális magatartás,
• provokatív, összeférhetetlen magatartás, agresszív megnyilvánulások,
• felelőtlen döntések, indokolatlan költekezés, irreális üzleti tervek,
• gyakori alkohol- vagy kábítószer-használat,
• ritkán nagyzásos vagy üldöztetéses téveszmék,
• a betegségtudat hiánya.

A mániás epizód enyhe formáját hipomániának hívjuk. Kezelés nélkül mind a mániás, mind a hipomániás epizódok több hétig-hónapig eltarthatnak.

A depressziós epizód tünetei:

• indokolatlanul szomorú, deprimált, elkeseredett hangulat,
• pesszimizmus, reménytelenség érzése,
• szótlanság, csökkent önértékelés, haszontalanság érzése,
• az érdeklődés és örömkészség erős csökkenése vagy teljes elvesztése,
• csökkent energia, állandó fáradtságérzés, meglassultság,
• koncentrációs, emlékezeti és döntési nehézségek,
• nyugtalanság, ingerlékenység,
• álmatlanság, csökkent (ritkábban fokozott) alvás,
• étvágytalanság, fogyás, ritkábban fokozott étvágy és testsúlygyarapodás,
• testi betegségekkel nem magyarázható krónikus fájdalmak, testi panaszok,
• önvádlásos, üldöztetéses vagy betegségi téveszmék,
• súlyosabb esetekben hiányzó pszichés betegségtudat,
• életuntság, halálvágy, öngyilkossági szándék vagy terv, öngyilkossági kísérlet.

A nem kezelt depressziós epizód általában 3-5 hónapig tart, néha azonban a depresszió krónikussá válik és több éven át is fennállhat.

A bipoláris betegség gyakorisága, lefolyása és komplikációi

A bipoláris betegség mindenütt a világon a felnőtt lakosság 2,5-5 százalékát érinti, és kifejezett családi halmozódást mutat: a bipoláris betegek elsőfokú rokonai között (szülők, testvérek, gyerekek) a megbetegedés kockázata 3-4 szeres, vagyis 10-20 százalék. A betegség rendszerint fiatal korban, gyakran a 18. életév alatt kezdődik. A nőket és a férfiakat egyforma gyakorisággal érinti. A betegség kialakulásában az öröklött hajlamon kívül jelentős szerepük van a környezeti tényezőknek is (elsősorban negatív életeseményeknek illetve alkohol/droghasználatnak). A bipoláris betegség gyakran társul más pszichiátriai (szorongásos zavarok, alkoholizmus, droghasználat) és testi (magas vérnyomás, elhízás, cukorbaj) betegségekkel.

A bipoláris betegség az esetek kb. két harmadában depressziós, míg egy harmadában hipomániás vagy mániás epizóddal kezdődik. A korai felismerés és minél hamarabb megkezdett kezelés a betegség további súlyosbodását és a betegséghez társuló szövődményeket is képes megakadályozni

Kezelésben nem részesülő bipoláris betegeknél a különböző súlyosságú hipomániás, mániás, illetve depressziós epizódok váltakozva lépnek fel, az esetek többségében több hónapos vagy több éves tünetmentes időszakok közbeiktatásával. A betegek egy negyedénél azonban (elsősorban nőknél) az epizódok ennél sokkal sűrűbben, évente akár 4-5-ször is jelentkezhetnek. Ezt a lefolyás típust hívjuk rapid ciklusú betegségnek.

A nem kezelt bipoláris betegség leggyakoribb és legveszélyesebb következményei:

• a nagymértékben fokozott öngyilkossági rizikó,
• a másodlagos alkohol- vagy drogbetegség,
• a munkateljesítmény tartós csökkenése, a munkahely elvesztése,
• a családi és szociális szerepek jelentős beszűkülése,
• családi konfliktusok vagy a családok széthullása, anyagi nehézségek, válás, izoláció,
• gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve az ezekkel kapcsolatos fokozott halálozás,
• elégtelen tanulmányi, iskolai előmenetel,
• ritkán a hatóságokkal, törvénnyel való összeütközés, a betegséggel összefüggő bűnözés.

Bipoláris betegség gyermek- és serdülőkorban

A bipoláris betegség igen gyakran kezdődik a serdülőkorban, sőt a gyermekkori kezdet sem ritka, csak nem mindig ismerik fel. A fenti tünetek is jellegzetesek lehetnek, azonban a szülőnek, pedagógusoknak gyakran a következők tűnhetnek fel: visszahúzódás, a tanulmányi eredmény romlása, iskolai beilleszkedési zavarok, drog- vagy alkoholhasználat, hirtelen megváltozott szokások (alvás, étvágy stb.), fegyelmezési nehézségek, túlzott aktivitás vagy éppen meglassultságság, figyelemzavar stb. Irreális tervek, hirtelen megnövekedett önbizalom, veszélykereső magatartás vagy éppen ezek ellenkezői is gyanúsak lehetnek.

       Fontos, hogy konzultáljunk szakemberrel, hiszen ezek a jelek átmenetileg és enyhébb formában a „normális” serdülőkornak is a jellemzői lehetnek. Beszélgessünk sokat gyermekünkkel, kísérjük figyelemmel kortárs kapcsolatait, iskolán kívüli programjait is.

Gyermekvállalás, terhesség, szülés és bipoláris betegség

A bipoláris betegség önmagában nem jelenti azt, hogy a betegeknek nem lehet gyermekük illetve hogy a nőbetegek nem szülhetnek. A bipoláris betegség kialakulásának kockázata a felnőtt lakosságban 2,5 – 5%. Ha az egyik szülő bipoláris betegségben szenved, ennek az esélye nagyobb, 15-20%. Ez annyit jelent, hogy náluk tíz gyermekből kettőnél biztosan lehet számítani a betegség kialakulására nyolcnál azonban nem. Gyermekvállalási szándék esetén mindenképpen érdemes kikérni a pszichiáter vagy a genetikus orvos tanácsát. A terhesség alatt a bipoláris betegség általában nem szokott romlani vagy visszatérni, de fontos tudni arról, hogy bipoláris betegeken gyakran alakul ki szülés után depressziós (ritkábban mániás) epizód. Bipoláris betegségben a terhességet mindenképpen a tünetmentes szak elérése utánra érdemes tervezni. Ilyenkor – ha csak lehet – a pszichiáterek kerülni szokták a gyógyszereket, és a nem gyógyszeres terápiákra helyezik a hangsúlyt. Ugyanakkor a manapság rendelkezésre álló gyógyszerek közül többről bizonyított, hogy nem emelik a fejlődési rendellenességek vagy a szülési komplikációk gyakoriságát. Az, hogy az adott esetben gyógyszert szedő bipoláris beteg szoptathat-e vagy sem, mindig egyedi megítélést igényel. Szakszerű pszichiátriai kezelés és betegvezetés mellett a bipoláris beteg teljes értékű anya vagy apa lehet, amint ezt számos beteg esete mutatja.

A bipoláris betegség kezelése

Gyógyszeres kezelés

A bipoláris betegség korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, különösen a gyermek vagy serdülőkorban induló esetekben. Ilyenkor ugyanis sokszor (helytelenül) a kórképet magatartászavarnak vagy egyszerűen csak „rosszaságnak” vélik, így a megfelelő terápia elmarad. Szerencsére ma már számos, gyógyszeres vagy nem gyógyszeres terápia áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével a bipoláris betegek döntő többsége nagyon jó eredménnyel kezelhető. Mivel a betegség kezelés nélkül akár élethosszig is eltarthat, mindenképpen hosszú távú terápiára van szükség. A szakszerű kezelés révén elérhető, hogy a beteg akár egész életén át tartósan tünet- és panaszmentes (tehát gyógyult) legyen, és hogy teljes mértékben visszatérjen munkaképessége, rendeződjenek családi, szociális szerepei. A ma rendelkezésre álló terápiás lehetőségek birtokában a bipoláris betegek nagy része ambulánsan is kezelhető. A kezelést megnehezíti, hogy a betegeknek (elsősorban a hipomániás vagy mániás fázis alatt) nincsen reális betegségtudatuk, így gyakran nem érzik magukat betegnek. Ennek következtében a terápiát sem akarják elfogadni, pedig így éppen a hatékony kezelés lehetőségétől fosztják meg magukat.

A mániás és a depressziós epizód néha olyan súlyos is lehet, hogy a beteget akarata ellenére is kórházba kell küldeni. De állapotuk javultával a terápia ilyen esetekben is folytatható ambulánsan.

Mániás állapotban a tüneteket csökkentő (ún. antimániás) gyógyszerek, depressziós epizód során antidepresszívumok szükségesek. Ezek beállítása és a kezelés során történő fokozatos módosítása, majd végül elhagyása pszichiáter szakorvos feladata. Ritkábban egyéb biológiai kezelési módok is szükségesek lehetnek pl. alvásmegvonásos kezelés vagy fényterápia. Rendkívül fontos, hogy a gyógyszeres terápia legfontosabb eleme az ún. hangulatstabilizáló gyógyszerelés, amelyet már a mániás vagy depressziós epizód alatt el kell kezdeni. Hosszú távon pedig ez képezi a gyógyszeres terápia lényegét, alkalmazásuk mellett ugyanis nagyon nagy eséllyel védhető ki a következő epizódok megjelenése. A hangulatstabilizáló gyógyszerek nemcsak az ismétlődő mániás és depressziós epizódokat előzik meg, hanem rendkívül jelentős mértékben csökkentik a bipoláris betegeknél nagyon gyakori öngyilkossági halálozást is.

Nem gyógyszeres kezelés

Bipoláris betegségben a gyógyszeres kezelés mellett nagyon komoly jelentősége van a speciálisan erre a kórképre kidolgozott pszichoterápiás módszereknek is, amelyeket az esetek többségében a gyógyszeres kezeléssel együtt kell alkalmazni. A gyógyszeres, illetve a pszichoterápiás módszerek kombinálása lényegesen jobb eredményt hoz, mint csupán az egyik vagy másik terápia önmagában. Nagyon fontos, hogy a beteg és családtagjai még a kezelés megkezdése előtt szakszerű és érthető felvilágosítást kapjanak a betegség természetéről és a lehetséges terápiás lehetőségekről – ezt nevezzük pszichoedukációnak. Ez lényegesen javítja a beteg és családtagjai együttműködését. Bipoláris betegség esetén kiemelt szerepe van a családtagoknak is, akik nemcsak a betegség korai felismerésében és a szakemberhez való fordulás előmozdításában lehetnek a beteg segítségére, hanem nagymértékben hozzájárulhatnak a hosszú távú terápia sikeréhez is a betegség elfogadásával és a páciens folyamatos támogatásával.  

A nem gyógyszeres terápiák közül három fő csoport különösen hatékony

1. családra összpontosító terápia  (ezen belül pl. pszichoedukáció: ismeretek oktatása, felvilágosítás), kommunikációs tréning,
2. kognitív viselkedésterápia,
3. szociális ritmusterápia (igen fontos a rendszeresség megtartása a napi  munkában, étkezésben, alvásban).

Mit tehet a beteg a visszaesés megelőzéséért?

– Pontosan tartsa be kezelőorvosa utasításait.

– Fontos a rendszeres életmód, napi ritmus. Éjszakai műszakot lehetőleg ne vállaljon az illető.

– Elősegítheti a visszaesést: túlzott alkohol- vagy kávéfogyasztás, serkentők (pl. Red Bull), drogok (amfetamin, kokain stb.) fogyasztása,  éjszakázások stb. 

– Elalvás előtt fél órával ne dohányozzon, ne üljön tévé, számítógép elé, mert ezek zavarják elalvását.

– Alvás előtt 8 órával ne fogyasszon kávét.

– Írja össze saját maga számára is az ún. „Korai figyelmeztető jelek” listáját.

A depressziós epizód korai jelei

– gyakori a depresszió szomorúság nélkül,

– fáradtság,

– rossz fizikai közérzet,

– az alvásmennyiség érzékelhetően nő (ritkábban csökken),

– belső üresség érzése,

– a korábban kedvelt dolgok iránti érdeklődés elvesztése (fiataloknál pl. ha már két hétvégén nem mozdult ki otthonról),

– aggodalmaskodás.

A hipománia, valamint a kevert és mániás epizód korai jelei

– alvásigény és alvásmennyiség csökken,

– indokolatlan optimizmus,

– nő a szexuális érdeklődés,

– a beteg többet és sokszor gyorsabban, hangosabban beszél,

– szociális aktivitása nő (programok, telefonok, találkozások),

– gyakran szokatlan öltözködés, megváltozott szokások megjelenése figyelmeztet (pl. az addig nem jellemző alkoholizálás, dohányzás), 

– ingerlékenység.

Mit tegyen a beteg a hipomániás, vagy mániás fázis korai jelei esetén?

– Azonnal keresse fel kezelőorvosát személyesen vagy telefonon.

– Alvásidejét növelje legalább 10 órára naponta, semmiképpen se éjszakázzon, még kivételesen sem.

– Csökkentse aktivitásait (nyugodt környezet, kevés tévénézés, sok pihenés).

– Csak minimális sport vagy fizikai aktivitás megengedett.

– Kerülje a stimuláló környezetet (diszkó, bevásárlóközpont stb.).

– Ne fogyasszon élénkítő szereket (kávé, tea, alkohol, Cola, Red Bull, ginzeng- és taurin tartalmú italok).

– Ne hozzon fontos döntéseket.

Mit tegyen a beteg a depresszió korai jeleit észlelve?

– Mielőbb keresse fel kezelőorvosát személyesen vagy telefonon.

– Legfeljebb 8 óra alvást engedélyezzen magának, napközben ne aludjon.

– Fizikai aktivitását növelje (sport, séta stb. legalább napi fél órában).

– Legyen bőven elfoglaltsága, programja.

– Ne fogyasszon alkoholt, drogot.

– A napirendet ne engedje felborulni.

– Ne hozzon fontos döntéseket.

A család szerepe

Egy pszichiátriai betegséggel élő családtag tünetei sokféle érzést válthatnak ki a hozzátartozókból. Fájdalom, tagadás, harag, bűntudat, bosszússág, szomorúság, tehetetlenségérzés, szégyen, félelem és még sorolhatnánk. Hosszú út vezet az elfogadásig, amely a legfontosabb. Fontos, hogy a betegség kialakulásáért ne okolják magukat a többiek. A családtagok, barátok sokat tehetnek a betegért, a javulásért. 

• Lényeges, hogy a hozzátartozók, munkatársak tisztában legyenek a betegség  tüneteivel, ismerjék a kezelőorvost, és  tudják, mit kell tenniük az egyes stádiumokban.
• Fogadják el a beteg részéről a betegség diagnosztizálásakor gyakran tapasztalt veszteségélményt (gyászt), átmeneti visszahúzódást.
• Segítsék az előírások betartását (gyógyszerszedés, ellenőrzések, napirend, stb.).
• Bátorítsák a beteget, hogy őszintén ossza meg panaszait, gondolatait, még ha azok akár negatívak vagy különösek is.
• Törekedjenek a beteg családban elfoglalt korábbi szerepének, feladatainak teherbírás szerinti megtartására – a sikerélmény fontos.
• Mindig vegyék komolyan az élet értelmetlenségével, halállal kapcsolatos gondolatokat, utalásokat.
• A tünetek fellángolásakor ne engedjék a beteget fontos döntést hozni.
• A kezelőorvosnak sokat segíthet a hozzátartozó által is vezetett hangulatnapló.
• Törődjenek a családtagok a saját egészségükkel is, engedjék magukat „lazítani” is, figyeljenek saját igényeikre is. A tapasztalatok szerint gyakran háttérbe szorul a családtagok egyéni szükséglete, egészségi állapotuk  meginoghat a tartós, nem megfelelően kezelt stressz hatására. Vegyenek részt korábbi kedvelt kikapcsolódásaikban, társasági életben, és legyen hely, ahová visszavonulhatnak, ahol feltöltődhetnek.

A gyermekek szempontjai

Ha egy családtag beteg, előfordul, hogy a gyermek nem kap elegendő figyelmet, törődést, így a gyermek mellőzöttséget, szorongást, szégyent élhet meg, kételyeivel magára maradhat. A család elszigetelődésével a gyermeki barátkozások is nehezebbé válnak. A gyermekek és serdülők olykor nehezen nyílnak meg, viszont annál gyakrabban reagálnak megváltozott viselkedéssel (pl. visszahúzódás vagy épp engedetlenség, hangoskodás, a tanulmányi eredmény romlása, iskolai problémák).

• Életkoruknak megfelelő magyarázatot igényelnek a családtag betegségéről. Feleslegesen ne titkolózzunk.
• Nyugtassuk meg a gyermekeket, hogy nem miattuk „ideges”, „szomorú „ stb. a szülő. A gyerekek sokszor éreznek lelkifurdalást a betegség kialakulása miatt.
• Adjunk lehetőséget nekik, hogy kérdezhessenek, elmondhassák félelmeiket, kételyeiket.
• Csak koruknak és teherbírásuknak megfelelően igényeljük segítségüket a háztartásban és a beteg körüli teendőkben.
• Serdülők, fiatal felnőttek olykor haraggal, ellenségességgel is reagálhatnak a betegség öröklődése miatti félelmükben. Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy szakemberrel oszthassák meg szorongásaikat.
• Élhessék az életkoruknak megfelelő igények szerinti életüket, maradjon idejük az önfeledt játékra, szórakozásra, kortárs kapcsolatokra.

A bipoláris betegség krónikus lefolyású, folyamatos kezelést és ellenőrzést igényel.  Napjainkban egyre szélesebb a választék azon gyógyszerekből, amelyek segítségével elérhető a hangulat stabilizálódása, és tartalmas, kreatív élet élhető. Igen sok kiváló író, zeneszerző, festő stb. élt, él ezzel a betegséggel (Winston Churchill, Virginia Woolf, Csajkovszkij és még sokan mások).

Bipoláris betegség gyanúja esetén forduljon bizalommal háziorvosához, vagy a területileg illetékes pszichiátriai gondozóintézethez, szakrendeléshez.

A témához kapcsolódó filmek, szépirodalmi olvasmányok, szakmai cikkek

Könyv :

Kay Redfield Jamison:  A nyughatatlan lélek

Vámos Miklós: Anya csak egy van

Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségrő

Ámosz Oz: Miháél, Miháél

Rihmer Z, Gonda X, Rihmer A. Kreativitás és pszichiátriai  betegségek. Psychiatria Hungarica, 2006; 21: 288–294.                            

Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország

Kevin Jackson: Sötét nappalok, fényes éjszakák

F. Colom,  E. Vieta: Psychoeducation Manual for Bipolar Disorder

Film   

Mr. Jones

Grazia szigete

Egy hatás alatt álló nő