ADHD (felnőtt)

Meghatározás:
A felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart  (ADHD) a figyelmi készségek károsodása, hiperaktivitás és impulzivitás jellemzik.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai állapot. A gyermekkortól a felnőttkorig terjedő ADHD sok esetben jelentős problémát okoz az élet több területén (hétköznapi élet, munka), és társuló pszichiátriai betegségekhez (depresszió, szorongás, szerfüggőség, „kiégés”) vezethet. A magyar lakosság mintegy 3-5 %-át érinti ez a betegség, azonban csak nagyon kevesen jutnak megfelelő terápiához.

Pszichés kezelési módok:

Kognitív viselkedésterápia

További információk, kezelési lehetőségek

ADHD ambulancia a Semmelweis Egyetemen

Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a felnőttkori ADHD  kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény róluk. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet az ADHD kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki egyfelől segít a terápiás célok megfogalmazásában, másfelül pedig együtt dolgozhatnak e célok megvalósításán.

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

A lélektani krízis

Gerald Caplan meghatározása alapján pszichológiai értelemben akkor beszélünk krízisről, amikor a személy kénytelen szembenézni olyan veszélyeztető körülményekkel (pl. állásának elvesztése, haláleset a családban, válás stb.) — illetve ilyen körülmények bekövetkezésének a lehetősége fenyegeti őt –, amelyeket meglévő problémamegoldó készségeivel, rendelkezésére álló és mobilizálható pszichés energiáival

Tovább olvasom »

Öngyilkosságok száma Magyarországon

1930-2021 között 1930 és 2021 között két fordulópont azonosítható az öngyilkosságok számában. Az 1990-2021 közötti három évtizedben szignifikáns csökkenés volt tapasztalható az öngyilkosságok számában. 2006 és 2010 között a csökkenés megállt, majd folytatódott. A COVID-19 alatt pedig ismét szignifikáns növekedés volt megfigyelhető. A COVID-19 és

Tovább olvasom »

Borderline (érzelmileg labilis) személyiségzavar

Meghatározás A borderline személyiségzavar főként a hangulat szélsőséges ingadozásaival, kínzó érzelmi állapotokkal, önkárosító késztetésekkel, az én-identitás/énkép és a személyközi kapcsolatok instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar. Gyakran jellemzi különböző formájú impulzív magatartás, önsértés is. A borderline személyiségzavarban szenvedők nehezen viselik a valós vagy vélt elhagyatást. Jellemző ezekre

Tovább olvasom »