Személyközpontú terápia

A személyközpontú terápia egy másik emberrel való, fokozatosan fejlődő együttlét, amely az egészségét és a személy növekedését eredményezi. E terápia legfontosabb hipotézise: a személy hatalmas erőforrásokkal rendelkezik, amelyek előmozdítják önmaga megértését, és létmódjában, viselkedésében pozitív változásokat eredményezhetnek. Ezeket az erőforrásokat sajátos emberközi kapcsolatokkal mozgósíthatjuk. Ha a terapeuta vagy segítő személyes gondoskodást, mély, érzékeny, ítéletmentes megértést tapasztalt meg, és képes azt a másikkal közölni is, a pozitív irányú változások nagy valószínűséggel megjelennek. Az egész terápiás folyamatban a viszony milyensége a döntő. (Tringer)

Indikáció
Rogers a diagnózisalkotás ellen foglalt állást: a diagnózis betegszerepbe helyezi a klienst. Másrészt a kliens észleli legjobban önmagát, ő „tudja”, mik a kiváltó tényezők, így a saját ügyében ő a „legjobb diagnoszta.”
A személyközpontú terápia főleg akkor javasolható,
• ha a személy inkongruencia állapotában van,
• ha emocionális feszültsége, önkép- és élményzavara áll az előtérben,
• ha tartósan interperszonális és beilleszkedési zavarokkal küzd,
• jól kezelhetők reaktív állapotok, stresszkezelési deficitek, ambivalenciák, életvezetési problémák jellemzők rá.

Fő indikációs területek betegségkategóriák szerint:
• hangulatzavarok,
• szorongásos zavarok,
• pszichoszomatikus betegségek,
• viselkedészavarok,
• személyiségzavarok egyes típusai,
• szupportív formában, rehabilitációs szakaszokban szkizofrén pszichotikusok, deviánsok esetében is hasznos.

A módszernek abszolút kontraindikációja nem létezik.

Módszerkombináció:
A személyközpontú terápiát „tisztán”, önmagában ritkán alkalmazzák, általában terápiás programok részei. A személyközpontú terápiákkal jól összhangba hozhatók a relaxáció különböző formái, a nem szisztematikus deszenzitizálás, néhány speciális viselkedés terápiás módszer és a kognitív terápia egyes elemei.

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Viselkedésterápia

A viselkedésterápia olyan módszerek együttese, amelyek az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarok megszüntetését célozzák. Ennek érdekében kontrollálják az egyén környezetét, továbbá arra törekszenek, hogy az egyén szert tegyen önnön viselkedése és annak következményei fölötti uralomra. Megtekintések száma: 84

Tovább olvasom »

Tények és statisztikák az öngyilkosságról

Az első öngyilkossági kísérlet közel ötvenszeresére növeli a befejezett öngyilkosság esélyét. Az öngyilkosságban meghaltak kb. harmadának korábban már volt legalább egy öngyilkossági kísérlete.  Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél a szándékáról. A megelőző öngyilkossági kísérlet a legerősebb jele a később halállal végződő öngyilkosságnak

Tovább olvasom »

Mit tehet Ön az öngyilkosság megelőzéséért?

Mindenki tehet az öngyilkosságok számának csökkenéséért. Jelenleg 28 országnak van nemzeti szintű öngyilkosság-megelőzési stratégiája. A megelőzéssel kapcsolatban a WHO által megfogalmazott üzenetek között szerepel az is, hogy a (formális és informális) közösségeknek kulcsszerepe van az öngyilkosság megelőzésében. Úgyhogy mindenki tehet azért, hogy odafigyeléssel, törődéssel, az

Tovább olvasom »