Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok

A szkizofrénia olyan betegségcsoport, amely a kedély, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik, amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek, téves eszméket, hallucinációkat hoznak létre. Az ehhez járuló kedélyváltozások: az ambivalens, beszűkült vagy nem a helyzethez illő affektív válaszkészség, a mások iránti empátia elvesztése.

A viselkedést elzárkózás, regresszió vagy bizarréria jellemzi. A betegség egységes, általánosan elfogadott definíciója nem ismert. A fogalmat tünetfelsorolással kísérlik meg körülírni és elhatárolni (A pszichiátria magyar tankönyve, 2003: Trixler M.).

A szkizofréniát általánosságban a gondolkodás és a percepció torzulása (fragmentációja), valamint a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik. A tudat tiszta, az intellektuális képességek megtartottak, de bizonyos kognitív deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: a gondolat(ok) felhangosodása, gondolatok betoldása, elvont gondolatok szétsugárzása (telekommunikációs eszközökkel); a percepció kóros értelmezése; külső irányítottságról való meggyőződöttség; dominancia vagy passzivitás; akusztikus hallucinációk; a hangok egyes szám harmadik személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják őt; gondolkodászavar és negatív tünetek.

Pszichológiai kezelési módok

  • szociális készség tréning (SST), (erős kutatási bizonyíték)
  • kognitív viselkedésterápia (CBT), (erős kutatási bizonyíték)
  • asszertív kommunikáció tréning (ACT), (erős kutatási bizonyíték)
  • családi pszichoedukáció (erős kutatási bizonyíték)
  • a munkába állás, munkavállalás támogatása (erős kutatási bizonyíték)
  • szociális tanulás/zseton gazdálkodási programok (erős kutatási bizonyíték)
  • kognitív remediáció (erős kutatási bizonyíték)
  • elfogadás- és elköteleződés-terápia – pszichotikus zavarban szenvedők részére (ACT), (közepes kutatási bizonyíték)
  • kognitív alkalmazkodás tréning (CAT), (közepes kutatási bizonyíték)
  • betegségmenedzsment és -felépülés (IMR), (közepes kutatási bizonyíték)

Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze róluk megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet a szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő különböző kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki segít a terápiás célok megfogalmazásában, és akivel majd együtt dolgozhatnak e célok megvalósításán.

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

ADHD (felnőtt)

Meghatározás:A felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart  (ADHD) a figyelmi készségek károsodása, hiperaktivitás és impulzivitás jellemzik. A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai állapot. A gyermekkortól a felnőttkorig terjedő ADHD sok esetben jelentős problémát okoz az élet több területén (hétköznapi élet,

Tovább olvasom »

Viselkedésterápia

A viselkedésterápia olyan módszerek együttese, amelyek az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarok megszüntetését célozzák. Ennek érdekében kontrollálják az egyén környezetét, továbbá arra törekszenek, hogy az egyén szert tegyen önnön viselkedése és annak következményei fölötti uralomra.

Tovább olvasom »

Poszttraumás stresszzavar (PTSD)

Megterhelő életesemények (baleset, természeti katasztrófa, háborús élmény, szexuális bántalmazás) jóval a tényleges fizikai veszély elmúlása után is mély nyomokat hagyhatnak az áldozatban. A kifejezetten veszélyeztető helyzet után néhány héttel, hónappal vagy akár évekkel később jelentkező poszttraumás stresszzavar (PTSD) vezető tünetei a következők lehetnek: a személy

Tovább olvasom »