Poszttraumás stresszzavar (PTSD)

Megterhelő életesemények (baleset, természeti katasztrófa, háborús élmény, szexuális bántalmazás) jóval a tényleges fizikai veszély elmúlása után is mély nyomokat hagyhatnak az áldozatban. A kifejezetten veszélyeztető helyzet után néhány héttel, hónappal vagy akár évekkel később jelentkező poszttraumás stresszzavar (PTSD) vezető tünetei a következők lehetnek:

  • a személy a traumát visszatérő gondolatok, képek, hangok vagy álmok formájában újraélheti, és
  • ezekhez nagyfokú feszültség, szorongás is társulhat,
  • a személy szinte állandóan éber, és félelmei felerősödhetnek,
  • a traumával kapcsolatos gondolatokat, helyzetek a legtöbbször elkerüli,
  • a megszokott tevékenységek iránti érdeklődése gyakran csökken, és elzárkózik családtagjaitól és barátaitól,
  • a jövővel kapcsolatosan reménytelen, gyakran ingerlékeny, sokszor bűntudatot érez, és a koncentrálóképessége is csökkenhet,
  • előfordul, hogy alvásciklusa felborul, az ébrenléti időszakok megnőnek, és gyakran álmatlanság gyötri.

Megfelelő kezelés hiányában a poszttraumás stresszzavarnak további következményei lehetnek: depresszió, szorongás, vagy a személy akár alkoholhoz, kábítószerhez folyamodhat a nyomasztó emlék által kiváltott feszültség csökkentése érdekében. A poszttraumás stresszzavar kezelésében a kognitív viselkedésterápia és a csoportterápia, valamint a traumatikus élmény újraélését elősegítő terápiás módszerek bizonyultak hatékonynak.

Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a PTSD kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény róluk. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet a PTSD kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő különböző kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki segít a terápiás célok megfogalmazásában, és akivel majd együtt dolgozhatnak e megvalósításán.

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Dialektikus viselkedésterápia (DBT)

A dialektikus viselkedésterápia (angolul: dialectical behaviortherapy, DBT) speciálisan borderline (érzelmileg labilis) személyiségűek részére kidolgozott terápia. Az egyéni pszichoterápiát és csoportos pszichoszociális készségfejlesztést kombináló DBT-t Marsha M. Linehan amerikai pszichológus dolgozta ki. Célja az érintett személyek legsúlyosabb mindennapos problémáinak viszonylag gyors és hatékony enyhítése. Ezt szolgálja az ellentétes érzelmek és késztetések ún. „dialektikus”

Tovább olvasom »

A szuicid mód

A módoknak van egy speciális fajtája, a szuicid mód, amelyet Bryan és Rudd írtak le 2018-ban. Ez a mód egy olyan állapot, amely hirtelen aktiválódik, sokszor a „semmiből”. Amilyen gyorsan és hirtelen tud aktiválódni ez az állapot, olyan gyorsan le is cseng — azaz időhatáros.

Tovább olvasom »

Áttételfókuszú pszichoterápia

Az áttételfókuszú pszichoterápia (angolul: transference-focused therapy, TFP) egy főként borderline személyiségzavar esetén alkalmazott pszichoterápiás módszer, melynek során a gondolkodás és viselkedés területein a borderline kondíció okainak feltárása, illetve új, egészségesebb működési módok fejlesztése történik. A módszer kidolgozója Otto Kernberg osztrák pszichoanalitikus.  A terápia felépítése, hossza

Tovább olvasom »