Poszttraumás stresszzavar (PTSD)

Megterhelő életesemények (baleset, természeti katasztrófa, háborús élmény, szexuális bántalmazás) jóval a tényleges fizikai veszély elmúlása után is mély nyomokat hagyhatnak az áldozatban. A kifejezetten veszélyeztető helyzet után néhány héttel, hónappal vagy akár évekkel később jelentkező poszttraumás stresszzavar (PTSD) vezető tünetei a következők lehetnek:

  • a személy a traumát visszatérő gondolatok, képek, hangok vagy álmok formájában újraélheti, és
  • ezekhez nagyfokú feszültség, szorongás is társulhat,
  • a személy szinte állandóan éber, és félelmei felerősödhetnek,
  • a traumával kapcsolatos gondolatokat, helyzetek a legtöbbször elkerüli,
  • a megszokott tevékenységek iránti érdeklődése gyakran csökken, és elzárkózik családtagjaitól és barátaitól,
  • a jövővel kapcsolatosan reménytelen, gyakran ingerlékeny, sokszor bűntudatot érez, és a koncentrálóképessége is csökkenhet,
  • előfordul, hogy alvásciklusa felborul, az ébrenléti időszakok megnőnek, és gyakran álmatlanság gyötri.

Megfelelő kezelés hiányában a poszttraumás stresszzavarnak további következményei lehetnek: depresszió, szorongás, vagy a személy akár alkoholhoz, kábítószerhez folyamodhat a nyomasztó emlék által kiváltott feszültség csökkentése érdekében. A poszttraumás stresszzavar kezelésében a kognitív viselkedésterápia és a csoportterápia, valamint a traumatikus élmény újraélését elősegítő terápiás módszerek bizonyultak hatékonynak.

Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a PTSD kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény róluk. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet a PTSD kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő különböző kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki segít a terápiás célok megfogalmazásában, és akivel majd együtt dolgozhatnak e megvalósításán.

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Bipoláris zavar

A bipoláris (más néven mániás-depressziós) betegség a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási zavara, amely kifejezett (kóros) hullámzásokhoz vezet a hangulati élet, a pszichés és testi energiák, a gondolkodási folyamatok, valamint a közösségi alkalmazkodás terén. Az egészséges emberekre jellemző és többnyire külső okokkal megmagyarázható

Tovább olvasom »

Tények és statisztikák az öngyilkosságról

Az első öngyilkossági kísérlet közel ötvenszeresére növeli a befejezett öngyilkosság esélyét. Az öngyilkosságban meghaltak kb. harmadának korábban már volt legalább egy öngyilkossági kísérlete.  Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél a szándékáról. A megelőző öngyilkossági kísérlet a legerősebb jele a később halállal végződő öngyilkosságnak

Tovább olvasom »

Mentalizáció

A mentalizáció fogalma többek közt Peter Fonagy magyar származású brit analitikus nevéhez fűződik, aki a sikeres, egészséges fejlődést befolyásoló tényezők közé sorolja és az érzelemszabályozás mellett kiemelkedően fontos képességként emeli ki a mentalizációt. A mentalizáció azt jelenti, hogy tudatában vagyunk önmagunk és mások mentális állapotainak.

Tovább olvasom »