Poszttraumás stresszzavar (PTSD)

Megterhelő életesemények (baleset, természeti katasztrófa, háborús élmény, szexuális bántalmazás) jóval a tényleges fizikai veszély elmúlása után is mély nyomokat hagyhatnak az áldozatban. A kifejezetten veszélyeztető helyzet után néhány héttel, hónappal vagy akár évekkel később jelentkező poszttraumás stresszzavar (PTSD) vezető tünetei a következők lehetnek:

  • a személy a traumát visszatérő gondolatok, képek, hangok vagy álmok formájában újraélheti, és
  • ezekhez nagyfokú feszültség, szorongás is társulhat,
  • a személy szinte állandóan éber, és félelmei felerősödhetnek,
  • a traumával kapcsolatos gondolatokat, helyzetek a legtöbbször elkerüli,
  • a megszokott tevékenységek iránti érdeklődése gyakran csökken, és elzárkózik családtagjaitól és barátaitól,
  • a jövővel kapcsolatosan reménytelen, gyakran ingerlékeny, sokszor bűntudatot érez, és a koncentrálóképessége is csökkenhet,
  • előfordul, hogy alvásciklusa felborul, az ébrenléti időszakok megnőnek, és gyakran álmatlanság gyötri.

Megfelelő kezelés hiányában a poszttraumás stresszzavarnak további következményei lehetnek: depresszió, szorongás, vagy a személy akár alkoholhoz, kábítószerhez folyamodhat a nyomasztó emlék által kiváltott feszültség csökkentése érdekében. A poszttraumás stresszzavar kezelésében a kognitív viselkedésterápia és a csoportterápia, valamint a traumatikus élmény újraélését elősegítő terápiás módszerek bizonyultak hatékonynak.

Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a PTSD kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény róluk. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet a PTSD kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő különböző kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki segít a terápiás célok megfogalmazásában, és akivel majd együtt dolgozhatnak e megvalósításán.

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Borderline (érzelmileg labilis) személyiségzavar

Meghatározás A borderline személyiségzavar főként a hangulat szélsőséges ingadozásaival, kínzó érzelmi állapotokkal, önkárosító késztetésekkel, az én-identitás/énkép és a személyközi kapcsolatok instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar. Gyakran jellemzi különböző formájú impulzív magatartás, önsértés is. A borderline személyiségzavarban szenvedők nehezen viselik a valós vagy vélt elhagyatást. Jellemző ezekre

Tovább olvasom »

Öngyilkosság megjelenése a hírekben

Ha éppen cikket, blogot ír, rádió vagy TV műsorhoz gyűjt információkat öngyilkosság témában, akkor segítünk a téma kidolgozásában, megfogalmazásában. Ha kérdései vannak, írjon nekünk! Hogyan tudósítson egy öngyilkosságról? Nemzetközi öngyilkosság megelőző szervezetek újságírókkal, hírportálokkal együttműködve kidolgoztak egy ajánlást az öngyilkosságokkal kapcsolatos riportok, hírek megírására. Több

Tovább olvasom »

Mozgás- és táncterápiák

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a mozgás- és táncterápiák olyan nonverbális módszerek, amelynek fő eszköze a mozgás, a spontán tánc általi önkifejezés, a verbális szinteket megelőző, testtudati munka. Két fő irányzata ismert ma Magyarországon: a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia, amely a Pszichoterápiás Tanács által akkreditált önismereti

Tovább olvasom »