Mentalizáció

A mentalizáció fogalma többek közt Peter Fonagy magyar származású brit analitikus nevéhez fűződik, aki a sikeres, egészséges fejlődést befolyásoló tényezők közé sorolja és az érzelemszabályozás mellett kiemelkedően fontos képességként emeli ki a mentalizációt. A mentalizáció azt jelenti, hogy tudatában vagyunk önmagunk és mások mentális állapotainak. Más szóval a mentalizáció az a képesség, amikor képesek vagyunk mentális reprezentációkat gyártani önmagunk és mások belső világáról, és használni is tudjuk azokat, ily módon tulajdonképpen folyamatosan megpróbálván értelmezni a körülöttünk lévő társas környezetet. Ennek során igyekszünk megérteni azt, hogy ki mit és miért mond, csinál, eközben mentális jellemzőket tulajdonítván az adott személyeknek. 

A mentalizáció több szempontból is kiemelkedően fontos a mentális egészség szempontjából. Egyrészt segít saját viselkedéskontrollunkban, amikor önmagunk vagy mások gondolatait, szándékait és érzéseit próbáljuk megragadni. Saját elmeállapotunk elemzése, mentalizációja növeli a gondolataink, érzéseink iránti elkötelezettséget, így nő a felelősségérzet, kialakul egyfajta belső koherencia, harmónia. Másrészt a mentalizáció a társas kapcsolatok fenntartásához is elengedhetetlen. A mentalizáció során működik az empátiánk, és kapcsolataink ápolása, fenntartása, fejlesztése is ennek segítségével történik. 

A mentalitáció és a mentális betegségek

Bizonyos állapotok során problémák adódhatnak a mentalizációs képességek kialakulásában, fejlődésében, működésében. Ilyenek lehetnek egyes agysérülések, agyi fejlődési rendellenességek vagy például az autizmus. A mentalizációs készség tanulható és fejleszthető, ám ebben nagy egyéni eltérések vannak, melyet főképp a genetika és a környezet tényezői befolyásolnak. 

A mentalizáció összefüggésben van számos pszichiátriai állapottal, zavarral is. Ez egyrészt azért van, mert a sikeres mentalizációs készségek kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszanak — különösen a korai életévekben — a gondoskodó és biztonságot nyújtó emberi kapcsolatok, melyek számos pszichés probléma esetén nem megfelelően kielégítettek. Továbbá minden pszichiátriai zavarra jellemző a helyzetek egy bizonyos fokú tartós vagy átmeneti félreértelmezése. Ez felelős az automatikus, rigid gondolkodási, érzelmi és viselkedéses sémákért, reakciókért. Az is előfordulhat, hogy a mentalizációs zavar járul hozzá a pszichiátriai zavar kialakulásához. 

Példák a zavart mentalizáció és a mentális betegségek kapcsolatára:

  • autizmus,
  • alkoholbetegség,
  • szorongásos zavarok,
  • személyiségzavarok.

Mentalizáció alapú pszichoterápia 

A mentalizáció alapú pszichoterápia (röviden MBT) a pszichoanalitikus irányzatok egyik elméletére, a kötődéselméletre épül. Ez az elmélet a pszichés fejlődésben jelentkező esetleges zavarokat a korai szülő-gyermek kapcsolatra vezeti vissza. A mentalizációban fennálló problémák az elmélet szerint a megfelelő, egészséges fejlődés során elengedhetetlen „mirroring” (az a folyamat, mikor az újszülött a gondozóit utánozva először próbálkozik társas környezete érzékelésével és az arra való válaszadással) jelenség hiányosságaiból, hibáiból vagy esetleges teljes hiányából adódnak.  A terápia elsődleges célja a mentalizációs készségek javítása, a kapcsolatról formált belső élmény és a valódi reprezentáció közötti kapcsolódás megteremtése, felismerése, megnevezése, az aktuális érzelmek felismerése és az azokkal, valamint a társas kapcsolatokkal való munka. Ezáltal formál a páciens egy koherens belső reprezentációs rendszert önmagáról és környezetéről, és így képes új, biztonságos kötődéseket teremteni. 

A terápia felépítése, hossza

Az MBT időlimittel rendelkező terápiás folyamat, amely technikáit és specifikusságát tekintve inkább egy terápiás stílust jelent, többféle irányzat módszereit felhasználva, a terapeuta saját, már létező gyakorlatába beépítve. Épp ezért a terápia felépítését és hosszát nagyban befolyásolja a terapeuta által alkalmazott pszichoterápia jellege. 

A terápia lényege

Az MBT elsődleges célja a mentalizáció fejlesztése, a koherens énérzet stabilizálásával és a páciens-terapeuta kapcsolat megfelelő felhasználásával. Utóbbi azért fontos, mert ez a speciális kapcsolat maga is egy interperszonális interakció, melynek fejlesztése és adekvát működése hatással lehet a páciens egyéb kapcsolati folyamataira. Mivel a korábban említett elsődleges kötődési folyamatok kevésbé adaptív formáján van a hangsúly a terápia során, így kiemelkedően fontos ez a kapcsolati munka. 

A terápia három fontos eleme az intervenció céljainak a tisztázása, a terápiás közeg és a terápia során bekövetkező folyamatok mentalizációja. 

  1. Az intervenció céljai

A legelső feladat az érzelmek kifejezésének a stabilizálása, az affektuskontroll megteremtése (ez elengedhetetlen mind a terápia folytonosságához és biztonságához, mind a páciens hétköznapi életviteléhez). Ha ezt sikerült elérni, a páciens tovább tud lépni a belső reprezentációkra való fókuszálásra és az énérzet megerősítésére. 

Az MBT-ben kiemelkedően nagy hangsúlyt kap egy-egy intervenciós ülés aktuális kimenetele. Az elsődleges cél mindig a mentalizáció képességének visszaállítása, ha az veszélybe kerül, vagy a mentalizáció képességének ilyen veszélyhelyzetekben való fenntartása. Bármilyen technika, ami ezt elősegíti, hasznos lehet a mentalizáció alapú terápiában. Ez a terápia ebből adódóan különösen megengedő más terápiás formákhoz képest, ami a különböző irányzatok technikáinak egyidejű használatát illeti. 

  1. Terápiás közeg

A terápiás közegnek mindenképpen tartalmaznia kell a következőket: 

  • a terapeuta értékítélettől mentes, feltétel nélküli elfogadó attitűdje,
  • a különböző perspektívák felfedezésére szánt elegendő idő,
  • a különböző perspektívák legitimálása és elfogadása,
  • a páciens élményeire vonatkozó kíváncsiság és aktív érdeklődés (a „miért” kérdés helyett a „mi” kérdés alkalmazása),
  • a nem érthető részletek explicit tisztázása.

Ezen elemek által a terapeuta és a páciens közös felelősséggel, aktívan tesz a terápiás helyzeten belüli, majd az azon kívüli folyamatok megértéséért. A páciens elköteleződik a mentalizációs folyamatok iránt, a terapeuta segítségével kialakítja és próbálja fenntartani azokat, eleinte az empatikus támogatás és tisztázó kérdések által, később pedig a konkrét, problémás helyzeteket számba véve. 

  1. A terápiás folyamat mentalizációja

Fontos eleme a terápiának a terápiás folyamatokról való közös gondolkodás, visszajelzés. Első lépés a terápia páciens szemszögéből való értékelésének elfogadása. Ezek után a terapeuta megpróbálja felderíteni, hogy miből adódnak a terápiás kapcsolatról alkotott vélemények, érzések. Ezek után a felek a terapeuta terápiás folyamatban kialakult szerepére, helyzete koncentrálnak, és elfogadják azt. Csupán ekkor kerülhet sor az interpretációkra, közös értelmezésekre. Ezután felmerülhetnek alternatív elképzelések, melyeket a terapeuta prezentál. Végül a terapeuta feladata a páciens és önmaga reakcióinak monitorozása, megfigyelése. 

Indikáció

  • borderline személyiségzavar,
  • további személyiségzavarok,
  • evészavarok, anorexia nervosa,
  • addikciók,
  • szorongásos zavarok.

Az MBT hatékonysága

Több kutatás is igazolta már az MBT hatékonyságát borderline személyiségzavar esetén. Így például egy 2009-es, MBT-t és strukturált klinikai kezelést összehasonlító kutatás nagyobb hatásfokot mutatott ki az MBT alkalmazása esetén. Egy másik kutatás a visszaesések alacsonyabb mértékét mutatta ki borderline személyiségzavartól szenvedő, MBT-vel kezelt páciensek esetén. 

További kutatások szükségesek azonban a más mentális problémák esetében megfigyelhető hatékonyságról. 

Az MBT elérhetősége Magyarországon:

Mivel maga a mentalizáció alapú terápia nem egy teljesen önálló pszichoterápiás módszer, így az ez iránt érdeklődő pácienseknek érdemes figyelembe venniük, hogy az általuk választott terapeuta szerzett-e, ajánl-e mentalizáció alapú terápiás ismereteket. A terapeuták képzése során a mentalizációs módszerek nem kizárólagosak, inkább egyfajta kiegészítésként szolgálnak a terapeuta szemléletéhez és gyakorlati munkájához. 

Forrás:

Bateman, A., & Fonagy, P. (2010). Mentalization based treatment for borderline personality disorder. World psychiatry9(1), 11-15.

http://www.berdimark.hu/mentalizacio.html

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Gyászolóknak, öngyilkossági kísérleten átesettek hozzátartozóinak

Gyászolóknak, öngyilkossági kísérleten átesettek hozzátartozóinak Minden öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet 6-8 közeli hozzátartozót, barátot érint, akiknek ezzel a teherrel kell tovább élniük. Egy szerettünk öngyilkosság általi elvesztése az egyik legnehezebb trauma. MInden ember átél rengeteg váltakozó és intenzív érzést. Egy gyászoló a fájdalom és szomorúság mellett

Tovább olvasom »

Pszichoanalízis

A pszichoanalízis alapjait Sigmund Freud bécsi orvos fektette le a XIX. század végén, a XX. század elején. A pszichoanalízis egyszerre elmélet az emberi elméről és terápiás gyakorlat. Freud elméletét és módszerét a pszichoanalitikusok a mai napig fejlesztik. A pszichoanalízis négyféleképpen alkalmazható: 1) elméletként az elme

Tovább olvasom »

Viselkedésterápia

A viselkedésterápia olyan módszerek együttese, amelyek az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarok megszüntetését célozzák. Ennek érdekében kontrollálják az egyén környezetét, továbbá arra törekszenek, hogy az egyén szert tegyen önnön viselkedése és annak következményei fölötti uralomra.

Tovább olvasom »