Bulimia nervosa

A bulimia nervosa (BN) egy olyan súlyos betegség, amelyet visszatérő, kontrollvesztéssel járó, nagy mennyiségű étkezési epizódok (falásrohamok, angolul binge eating), a testsúlygyarapodás kivédését célzó kompenzációs viselkedés (purgálás), valamint az alak és a testsúly túlértékelése jellemez. A BN a társas élet jelentős romlásával, szomatikus komplikációkkal és emelkedett mortalitással jár együtt.

Gyakran a beteg környezete sem veszi észre a BN tüneteit, mivel a páciensek titkolják falási rohamaikat és hánytatásukat. A BN gyakran társul más lelki zavarokkal, pl. indulatkitörések, anorexia, depresszió, öngyilkossági gondolatok, alkoholfüggőség.

A bulimia tünetei a következők:

1. túlevési epizódok, falásrohamok,

2. a hízás elkerülésére különböző manipulációk: leggyakrabban önhánytatás vagy túlzott hashajtóhasználat, extrém testedzés, koplalás,

3. a súlyosabb formák esetében hetente legalább két falásroham,

4. állandó aggodalmaskodás a testsúlyra és alakra vonatkozóan.

Érzelemszabályozási zavar

A BN-nel élő személyek szignifikánsan magasabb érzelmi intenzitásról, az érzelmi tudatosság hiányosságairól és diszfunkcionális emocionális szabályozási stratégiákról számolnak be. Az impulzív viselkedésekre talán a diszfóriás, extrém hangulati állapotok szabályozásához van szükség. Paradox módon ezen viselkedések még több negatív érzelmet váltanak ki, így a beteg a diszregulált érzelmek és viselkedések ördögi körébe kerül.

(forrás: Psychiatric & Neurology Times)

A BN pszichés kezelési módjai

Kognitív viselkedésterápia (CBT) bulimia nervosa kezelésére

Családterápia

Interperszonális pszichoterápia

Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a bulimia kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény róluk. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet a bulimia kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki segít a terápiás célok megfogalmazásában, és akivel majd együtt dolgozhatnak e célok megvalósításán.

Szeretné tudni, miként segíthet valakinek, aki öngyilkosságot fontolgat? Aggódik valakiért?

Olvasson tovább...

Az öngyilkosság megelőzéséhez szükséges kompetenciák – egy tréning bemutatása

A kompetencia- és készségalapú oktatás és értékelés egyre nagyobb jelentőséggel bír a mentálhigiénés szakemberek képzésében is. Az ismeretek elsajátításának hagyományos megközelítését ma már kiegészíti a gyakorlati készségek hangsúlyozása és a szakterületen hatékonynak bizonyuló legjobb gyakorlatok alkalmazása. A kompetenciáknak hangsúlyozása az öngyilkossági kockázat értékelésével és kezelésével

Tovább olvasom »

Öngyilkosságok száma Magyarországon

1930-2021 között 1930 és 2021 között két fordulópont azonosítható az öngyilkosságok számában. Az 1990-2021 közötti három évtizedben szignifikáns csökkenés volt tapasztalható az öngyilkosságok számában. 2006 és 2010 között a csökkenés megállt, majd folytatódott. A COVID-19 alatt pedig ismét szignifikáns növekedés volt megfigyelhető. A COVID-19 és

Tovább olvasom »

Problémamegoldó tréning

A problémamegoldó tréning (PMT) a problémamegoldó készség fejlesztésére kidolgozott, jól felépített, logikus, viszonylag rövid idő alatt elsajátítható módszer, amelyet már régóta széles körben alkalmaznak a pszichés nehézségek kezelésében, bár hazánkban sajnálatos módon alig terjedt el. A problémamegoldó tréning céljai a következők: 1. a rossz hangulat

Tovább olvasom »