A bulimia nervosa (BN) egy olyan súlyos betegség, amelyet visszatérő, kontrollvesztéssel járó, nagy mennyiségű étkezési epizódok (falásrohamok, angolul binge eating), a testsúlygyarapodás kivédését célzó kompenzációs viselkedés (purgálás), valamint az alak és a testsúly túlértékelése jellemez. A BN a társas élet jelentős romlásával, szomatikus komplikációkkal és emelkedett mortalitással jár együtt.
Gyakran a beteg környezete sem veszi észre a BN tüneteit, mivel a páciensek titkolják falási rohamaikat és hánytatásukat. A BN gyakran társul más lelki zavarokkal, pl. indulatkitörések, anorexia, depresszió, öngyilkossági gondolatok, alkoholfüggőség.
A bulimia tünetei a következők:
1. túlevési epizódok, falásrohamok,
2. a hízás elkerülésére különböző manipulációk: leggyakrabban önhánytatás vagy túlzott hashajtóhasználat, extrém testedzés, koplalás,
3. a súlyosabb formák esetében hetente legalább két falásroham,
4. állandó aggodalmaskodás a testsúlyra és alakra vonatkozóan.
Érzelemszabályozási zavar
A BN-nel élő személyek szignifikánsan magasabb érzelmi intenzitásról, az érzelmi tudatosság hiányosságairól és diszfunkcionális emocionális szabályozási stratégiákról számolnak be. Az impulzív viselkedésekre talán a diszfóriás, extrém hangulati állapotok szabályozásához van szükség. Paradox módon ezen viselkedések még több negatív érzelmet váltanak ki, így a beteg a diszregulált érzelmek és viselkedések ördögi körébe kerül.
(forrás: Psychiatric & Neurology Times)
A BN pszichés kezelési módjai
Kognitív viselkedésterápia (CBT) bulimia nervosa kezelésére
Családterápia
Interperszonális pszichoterápia
Megjegyzés: más pszichoterápiás módszerek is hatékonyak lehetnek a bulimia kezelésében, de azokat eddig nem vizsgálták ugyanolyan tudományos módszerekkel, mint a fentieket, illetve még nem gyűlt össze megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos eredmény róluk. Sokféle gyógyszeres terápia is segíthet a bulimia kezelésében, de azokat nem vontuk be az értékelésbe. Minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljon pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal, aki szakszerű diagnózist állíthat fel, és akivel megbeszélhetik a szóba jövő kezelési lehetőségeket. Állapotának javulása érdekében panaszait nyíltan beszélje meg terapeutájával, aki segít a terápiás célok megfogalmazásában, és akivel majd együtt dolgozhatnak e célok megvalósításán.
